Part of
It's different with you: Contrastive perspectives on address research
Edited by Nicole Baumgarten and Roel Vismans
[Topics in Address Research 5] 2023
► pp. 294315
References (23)
References
Bauko, János. 2002. Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös utcai Alapiskolában [Greetings and address forms in the Eötvös street primary school in Komárno/Révkomárom, Slovakia]. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 4(3): 87–105.Google Scholar
Benkő, Lóránt. 2005. Politeness in Hungary. Uncertainty in a changing society. Leo Hickey & Miranda Stewart (eds.), Politeness in Europe, 234–246. Clevedon: Multilingual Matters.Google Scholar
Clyne, Michael (ed.). 1992. Pluricentric languages: Different norms in different countries. Berlin–New York: Mouton/de Gruyter.Google Scholar
Domonkosi, Ágnes. 2000. A megszólítás és kapcsolattartás változatai és megítélésük a nem tegeződő viszonyokban [Variation in address and maintenance of social contact in formal relationships]. Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve [Hungarian dialects: The yearbook of the Department of Hungarian linguistics, Debrecen University]. Vol. 38, 129–137.Google Scholar
. 2002. Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban [Address forms and elements referring to the interlocutor in Hungarian language use]. Debrecen: DE Magyar Nyelvtudományi Intézet.Google Scholar
Fenyvesi, Anna (ed.). 2005. Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. DOI logoGoogle Scholar
Huber, Máté. 2020. Hungarian as a pluricentric language: From the debates of the past to the challenges of the future. In Ildikó Vančo, Rudolf Muhr, István Kozmács & Máté Huber (eds.), The pluricentricity of Hungarian: Linguistic, educational and language political aspects, 17–31. Berlin: Peter Lang.Google Scholar
Kontra, Miklós & Noémi Saly (eds.). 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról [Language rescue or language treason? A debate on Hungarian language use outside Hungary]. Budapest: Osiris Kiadó.Google Scholar
Kozmács, István & Ildikó Vančo. 2016. The Hungarian language in Slovakia: The use of the dominant standard in education in Slovakia Hungarian schools and the effects on education and training. In Rudolf Muhr (ed.), Pluricentric languages and non-dominant varieties worldwide, 335–355. Frankfurt am Main: Peter Lang.Google Scholar
Kuna, Ágnes & Ágnes Domonkosi. 2020. Social meanings of the Hungarian politeness marker tetszik in doctor-patient communication. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica. 12(3). 88–104. DOI logoGoogle Scholar
Lanstyák, István. 1995a. A nyelvek többközpontúságának néhány kérdéséről (különös tekintettel a Trianon utáni magyar nyelvre) [Some issues of the pluricentricity of languages, with special attention to the post-Trianon situation of the Hungarian language]. Magyar Nyelvőr. 119(3). 213–236.Google Scholar
. 1995b. A magyar nyelv központjai [The centers of the Hungarian language]. Magyar Tudomány. 40(10). 1170–1185.Google Scholar
. 1996. A magyar nyelv állami változatainak kodifikálásáról [The codification of the state varieties of the Hungarian language]. Magyar Nyelvőr. 120(2). 125–151.Google Scholar
. 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. [Hungarian Language in Slovakia]. Osiris Kiadó – Kalligram Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely. Budapest – Pozsony.Google Scholar
. 2008. A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 után [The development of the Hungarian vocabulary after 1918]. In Csilla Ferdinec (ed.), Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, 118–135. [Values and dimensions in research into Hungarianness]. Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.Google Scholar
Muhr, Rudolf. 2004. Language attitudes and language conceptions in nondominating varieties of pluricentric languages. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften. 15. [URL]. (23 February, 2020).Google Scholar
. 2012. Linguistic dominance and non-dominance in pluricentric languages: A typology. In Rudolf Muhr (ed.), Non-dominant varieties of pluricentric languages: Getting the picture. In memory of Michael Clyne, 23–48. Vienna: Peter Lang. DOI logoGoogle Scholar
Raffai, Éva. 1998. A megszólítás változatai Szabadkán és Szegeden [Variation in address in Subotica/Szabadka and Szeged]. In Sándor, Klára, ed. Nyelvi változó – nyelvi változás: A 9. Élőnyelvi Konferencia előadásai, 179–188. [Linguistic variables and language change: Papers from the 9th Hungarian Sociolinguistics Conference]. Szeged: JGYTF Kiadó.Google Scholar
Sándor, Anna. 1996. Koloni köszönés- és megszólításformák [Forms of greetings and address in Kolon]. Magyar Nyelvőr. 120(3). 302–318.Google Scholar
Szabómihály, Gizella. 2011. A szlovák nyelvpolitika és a nyelvhasználat jogi szabályozása Szlovákiában a renszerváltozás után [Slovak language policy and legal regulation of language use in Slovakia after the change of regime]. In Nyelv: Magyarok Szlovákiában VII. kötet, 11–27. [Language: Hungarians in Slovakia, vol. 7]. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.Google Scholar
Szilágyi, Sándor N. 2008. A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban [The Hungarian language in countries neighboring Hungary]. In Fedinec, Csilla ed. Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, 105–117. [Values and dimensions in research into Hungarianness]. Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.Google Scholar
Vančo, Ildikó 2020. The Hungarian language in education in Slovakia. Leeuwarden: Mercator.Google Scholar
Vančo, Ildikó, Rudolf Muhr, István Kozmács & Máté Huber (eds). 2020. Hungarian as a plucentric language in language and literature. Berlin: Peter Lang.Google Scholar